x

Péter bácsi fordításai 2.

Péter bácsi fordításai 2.

Brzezinski interjú Putyinról és Oroszországról

2017. június 22. - szamtanmertanfizikapeterbacsitanitja

"Jó lenne, ha Putyin gondolkozna a jövőről"

Mit mondott Brzezinski Putyinról  és Oroszországról egyik utolsó interjújában

,
AP

Két hónappal a halála előtt Zbigniew  Brzezinski Jimmy Carternek az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója, akit Oroszországban amerikai politikai "héja"-ként jól ismernek, interjút adott a "Gazeta.ru"-nak. Ebben arról beszélt, hogy Kína miért fontosabb, mint Oroszország, hogy lehet megoldani a Kurill-i kérdést és mi fenyegeti Putyin hatalmát.  В нем он рассказал о том, почему Китай важнее России, как решить курильский вопрос и что угрожает власти Владимира Путина.

Jimmy Carternek az USA elnökének volt nemzetbiztonsági tanácsadója Zbigniew  Brzezinski életének 89. évében elhunyt.   A halálhírét a lánya, Mika közölte:"Apám ma éjszaka hunyt el."--mondta. Az egyik utolsó interjúját Brzezinski--március végén--a "Gazeta.ru"-nak adta. 

A világ Nobel díjasainak Oslo-i fórumán Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy lehetséges az USA, Kína és Oroszország háromszög létrehozása. De úgy tűnik, hogy Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja olyan lépéseket tesz, melyek ellenségessé tehetik Kínát. Van olyan vélemény, mely szerint az USA Kínát Oroszország ellen próbálja hangolni! . Nem vezet-e ez Kína és az USA közötti konfliktushoz? 

— Egyes oroszok feltételezhetik, hogy Amerika Oroszország ellen próbálja hangolni Kínát. De ez inkább a hiúságukat legyező bók, mint valós, reális elképzelés!

A helyzet az, hogy Kína sokkal fontosabb mint Oroszország.

Ha Amerika és Kína együttműködnek, Oroszországnak nem lesz más választása, mint csatlakozni a két országhoz. Ez elsősorban Amerika érdeke lenne. De hosszútávon Oroszországnak is előnyös.  

—Ebben az évben lesz 30 éve, hogy megjelent az Ön könyve, "A nagy sakktábla", melyben leírja Ukrajna és Oroszország szétválásának forgatókönyvét.   Az előrejelzései mára sok tekintetben bejöttek.  Az Ön nézőpontjából hogy fog alakulni az ukrán helyzet a közeljövőben?

Mindenek előtt Ukrajna legitim hatalom, ahol a nemzetállammá alakulás folyamata zajlik.  Ez azt jelenti, hogy Ukrajna csak az Oroszországgal fenntartott ésszerű viszonyok közt létezhet. Oroszország persze bizonyos ideig megőrzi hiú reményét, hogy Kievet reintegrálja és Moszkva alá rendelje. 

Azonban Ukrajna jövője attól is függ, hogy Oroszország európai identitásának irányába milyen lépéseket tesz.

Véleményem szerint Oroszország, mely az Európával való együttműködésre orientálódik, a Kínával való együttműködésre is törekszik (még ha az északkeleti területek miatti bizonyos feszültség lehetséges is) és az USA-val is javítja kapcsolatait, olyan országgá válhat, mely kompromisszummal megoldja az ukrán kérdést.

Oroszország krimi agressziója történelmileg nem indokolt, és állandó feszültségforrás lesz.  De remélem, hogy az oroszok megértik, hogy nem érdekük imperialista módon működni.   Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy maga Oroszország nem "imperialista", domináns ország.

A Krim problémája Oroszország és Nyugat viszonyában az egyik legbonyolultabb kérdés. Érthető, hogy Moszkva nem szándékozik visszaadni a félszigetet és ezt egyetlen nyugati hatalom sem ismeri el.   Hogyan látja ebből a problémából a kiutat, mely mindkét félnek előnyös lehet? 

Krim problémájának a megoldása, figyelembe véve előbb tett megjegyzéseimet, közös döntés kell, hogy legyen. Most ez úgy néz ki, hogy az egyik fél szemmel láthatóan rákényszeríti akaratát a másikra erő alkalmazásával.

Hosszútávú kapcsolatok Ukrajna és Oroszország között  lehetetlenek, amíg ez a probléma mindkét fél egyetértésével nem oldódik meg.

Semmilyen oka nincs annak, hogy az orosz vezetők ne keressék  a krimi probléma megoldásának formuláját. E formula része kell, hogy legyen a soknemzetiségű Krím történelmi szerepének elismerése.

Ez biztosítja az átgondolt, mindegyik  felet--, úgy az oroszt, mint az ukránt-- kielégítő kompromisszumot. Ezenkívül figyelembe veszi a krimi tatár lakosság szerepét is.

— Hogy értékeli az Eurázsiai gazdasági szövetség kiszélesítésének gondolatát?Tudjuk, hogy ön kritizálta ezt a gondolatot.   Fennállhat -e ez, miután a mai vezetők eltávoztak  a politikai arénáról. 

Kételkedem, hogy az Eurázsiai gazdasági szövetség még 10-20 évet megér, különösen, ha ezalatt az idő alatt a vezetőség megváltoztatja világnézetét. 

Ráadásul az Eurázsiai gazdasági szövetség feleslegessé válhat, amint Oroszország és Nyugat Európa kapcsolatai normalizálódnak, illetve ha az оrosz hatóságok elismerik azt a tényt, hogy az ország végső soron európai és nem eurázsiai állam.

— Oroszország és japán tárgyalásokat kezdtek a Kurill szigetcsoport vitatott szigeteinek problémájáról.  Meg lehet-e oldani ezt a problémát és ez hogy változtatná meg a helyzetet a régióban. 

— Ha visszatérünk Japán Észak-Keleti szigeteire vonatkozó,első tervekhez, találhatunk kompromisszumos megoldást.   Ez 1956-ban fogalmazták meg. (az 1956. évi deklarációról van szó, mely szerint a négy Kurill sziget közül kettőt Japánnak kell átadni--"Gazeta.ru")

Oroszországban a a területi éhség szerintem túlságosan ki van élezve. Különösen, ha összevetjük Oroszország területi méreteit Japánéval.

Oroszország ilyen mértékű területi éhsége romboló. Ugyanis növeli azon államok számát, melyek Oroszországra aggódva, olykor gyűlölettel tekintenek.

— Az Oroszországi elleni szankciók már három éve működnek. Hogy értékeli ennek hatását az Orosz Föderációra? Megéri -e az USA-nak és az EU-nak az üzletet rontó szankciók eltörlése. 

Nem hiszem, hogy a magán és a nemzeti üzlet elválasztható lenne egymástól. Az a helyzet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök környezete annyira  gazdag, hogy ésszerű megoldás csak akkor születhet, ha ez az említett környezet hajlandó kompromisszumra. 

A szankciók eltörlésének felelőssége valójában nagyobb mértékben függ magától Oroszországtól, mint a külső világtól.  

— Az európai választások sora a populisták győzelméhez vezethetnek, melyek destabilizálhatják a régió politikai helyzetét és az egész világnak problémákat okozhatnak.  A nacionalista törekvések erősödése fenyegetést jelent -e Európa számára?

—Ha figyelembe vesszük néhány európai kulcs-ország jelenlegi tendenciáit és politikai dinamikáját, akkor Európaban jelentős zavargások és lázadások történhetnek.

Azonban úgy gondolom, hogy ez a folyamat valószínűleg helyi jellegű lesz. Nem gerjesztenek olyan problémákat, mely komolyan fenyegetné a globális stabilitást.

—A The New York Times számára nemrégiben írott cikkében azt írta, az USA elnökének Donald Trumpnak egyelőre nincs világos külpolitikai doktrínája.   Ennek kialakítását a belpolitikai problémák akadályozzák. A politikai vetélytársai impeachment-tel fenyegetik. Képes lesz-e Trump megőrizni vezető pozicióját?

—Ezt itt Amerikában úgy hívjuk, hogy "$64-es kérdés" (amerikai kifejezés, mely egy népszerű rádiós vetélkedővel kapcsolatos--abban a $64-es kérdés a legravaszabb.--"Gazeta.Ru")  Ugyanakkor egy olyan kérdés, melyre egyszerűen lehet válaszolni. 

Trumpnak elnökként és nem politikai showmanként kell viselkednie. Egyelőre nem viselkedik elnökként.

Az USA túlságosan nagy ország ahhoz, hogy egy "hiányzó elnök" irányítsa.

E tényező káros hatása az amerikai külpolitikára és annak helyzetére már kezd érződni.   Ez Amerika vetélytársainál bizonyos irreális reményeket táplál.  Először Oroszország jut az ember eszébe, de lehet, hogy utána hamarosan Kína következik.   És úgy gondolom, hogy minden érdekelt félnek figyelembe kell venni ezeket a kockázatokat. 

—Vlagyimir Putyin nagy valószínűséggel jelölteti magát a 2018-as választásokon.  Az Alkotmány szerint győzelem esetén még hat évig maradhat hatalomban, utána át kell adnia az elnöki széket--legalábbis egy időre.  Az Ön nézőpontjából készen áll-e ma Putyin arra hogy a politikai átmenet változatait keresse. 

—Putyin megmutatta, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez, különösen, ha ez az érdekében áll.  És ez ráadásul a financiális megelégedettségének mértékét is növeli.

Putyinnak el kell gondolkodnia a jövőjéről.  Természetesen az orosz hatalmi elit túlságos összpontosítása a gazdagság megszerzésére idővel szociális reakciókat és ellenségességet kelt.  Ez még nem történt meg, de úgy gondolom, hogy fennáll az ilyen tendenciák lehetséges kockázatát.

 

https://www.gazeta.ru/politics/2017/05/27_a_10695047.shtml#page5

Brzezinski

Brzezinski:meghalt Ukrajna fasizálódásának keresztapja

 

Először is rójuk le tiszteletünket azon képességei iránt, melyek a politikai aréna neves szereplőjévé tették. Az éles eszű, jó műveltséggel rendelkező és a dolgaiban teljes elvtelenséget tanúsító vezető nemcsak szenvedélyesen védte az USA és a NATO érdekeit külpolitikai tanácsadóként John Kennedy kormányában, majd nemzetbiztonsági tanácsadóként Jimmy Carter alatt (1976-1981 között), de tudományos műveket is írt, melyek egyikében a marxizmusra, mint "a valóság tanulmányozásának szisztematikus és szigorúan tudományos módszerére és az ebből fakadó cselekvés irányításának módszerére" hívta fel a figyelmet.  

Vagyis szenvedélyes antikommunistaként ő komolyan megértette és tanulmányozta Marx tanításait, melyeket követve éppen a Szovjetunió vált Amerika fő ellenfelévé. Ez megmutatja, milyen sokoldalú, rámenős és dühös harcot vívott a lengyel nemes országunkkal. Mindezek mellett a fennmaradó kevés szabadidejében ismeretlen balett- és revű táncosnők budoárjait látogatta, ahol szintén tanúbizonyságát tette  rámenősségének és hiúságának. Ezt a kis személyes hobbit mellesleg, az amerikai újságírók is észrevették.

Úgy tűnik, sok mindenre rá lehet mutatni a  szovjetellenes ruszofób tevékenységében, de az elhunyt életrajzában van két momentum, mely észrevehetően rányomta bélyegét az életünkre, tisztelt honfitársaim, az ország életére, de még a világéra is. Az első- politikai intrikákon keresztül katonai provokációk szervezésében való aktív részvétel, a mudzsadehid szervezet létrehozása a kibontakozó szovjet-afgán háborúban.  Tanácsadóként Zbigniev állandóan nyomást gyakorolt a főnökeire, hogy segítsenek az iszlám radikálisoknak a Szovjetunió elleni harcban. Gyakorlatilag éppen Brzezinski vált a jelenlegi "Al Kaida" keresztapjává. 

Az amerikai politikus (még a marxizmus tanulmányozása ellenére sem) volt elég mély gondolkodású ahhoz , hogy megértse, hogy a palackból kiengedett terrorizmus szelleme valamikor az USA-ig is elszáll.  A szeptember 11.-i események a terrorizmus bátorításának egyenes következménye. A szellem kiszabadult és hihetetlen gonosz módon és keményen lesújtott.  Lehet, hogy Brzezinski először gondolkodott el politikájának "mély" gyökereiről.  De az egyetlen amit csinált- részvétét fejezte ki az 5 ezer halott rokonainak.

A kimerítő afgán háború és a Szovjetunió felbomlása után a már idős, de nagyon tekintélyes tanácsadó megkezdte dühödt és újra csak rámenős  harcát- most már Oroszországgal. Hatékonyan közreműködött abban, hogy az orosz határ közelébe NATO támaszpontokat telepítsenek, de emellett nem zárta ki "a kölcsönös érdekeken alapuló kérdésekben az együttműködés lehetőségét". Annyi esze volt, hogy megértse az oroszokkal való párbeszéd szükségességét, de megint hiányzott az igazi politikai és filozófiai mélység.  Számára az egyetlen "mély ügy", melyre a teljes életét tette, az amerikai hegemónia volt. Mindenben:politikában, katonai téren, gazdaságban és kultúrában.    Ahol ezt nem értik, oda bombákat kell dobni.

Elvtelenség- ez a világszínvonalú politikusok többsége valóságérzékelésének és szellemi credo-jának alapja. A lengyel nemes Zbigniew Brzezinski, aki diplomata fia volt, nem titkolta Ukrajnával szemben érzett ellenszenvét. Nem látott benne sem méltó ellenfelet, sem szövetségest.  De mikor megkezdődtek a Nyezalezsnájá˙* "majdani  szenvedései", a félig lengyel félig amerikai idős ember  felébredt aggkori politikai álmából. Eszébe jutott, mekkora buzgalommal működött közre a Szovjetúnió szétbomlasztásában, ahol mindenekelőtt arra törekedett,  a nemszeretem Ukrajnát leválassza és eltávolítsa Oroszországtól.  Nem sikerült végigvinnie a dolgot. .Itt, ugyanúgy mint a mudzsadehideknél, az ő tanácsai alapján hozták létre a nacionalisták katonai zászlóaljait, melyeket  felszereléssel és fegyverekkel láttak el.  És a mai napon, Brzezinski elhunytakor Európában Lengyelország mellett, melynek sikereiről az elhunyt "gondoskodott", talpra állt és kinevelődött egy fasiszta állam, mely kiszámíthatatlan, vad, kormos fáklyák fényénél ugrál  , és mindenek előtt készen áll arra, hogy közvetlen szomszédjaira vesse magát. 

Egy olyan neves politikus életútját mint Zbigniev Brzezinski hosszú évekig fogják még vitatni, a legkülönbözőbb nézőpontokból.   De bármi jót, vagy rosszat mondanak a történészek, elemzők és politikusok, sehogy sem tudják elhallgatni azt a tényt, hogy az elhunyt ruszofób részt vett az iszlám terrorista szervezetek létrehozásában és Ukrajna fasizálásában. E célok érdekében mindent megtett, amit csak tudott!

 

*nyezalezsnájá--ukránul független

 

http://ren.tv/blog/195965

süti beállítások módosítása